TANÍTSÁTOK MEG AZ EMBEREKET SZERETNI

Tanítsátok meg az embereket szeretni
Tanulni kell a jót és a szépet,
hogy ne felejtsünk el semmi képet,
vigyázni a rétet óvni erdőt,
borítani rá jótékony kendőt.

Meg kell érteni a világ összes titkait,
s nem meredten nézni a pusztulás szirmait,
és hogy fellehessen a fejeket emelni,
tanítsátok meg az embereket szeretni.

Tudni kell a másikat félteni,
az igaz szót nem félre érteni,
akarni mindig szebbet és jobbat,
s észre venni ha szeretet lobbant.

De tudjuk milyen sok még a tanulni való,
hogy ne süllyedjen még lejjebb az élet hajó.
S hogy tudjuk a vadakat bárányként terelni,
tanítsátok meg az embereket szeretni.

Voltak s talán lesznek dicső korok,
fájón össze szorult oly sok torok,
bánat és a fájdalom messze száll,
sötét erdőben síró koldus áll.

Legyen étel és ital mindegyik asztalon,
s ne féljünk felébredni virágzó hajnalon,
ne keljen minden kérdésre félve felelni,
tanítsátok meg az embereket szeretni.

Isten, angyalok s ti minden szentek,
kiknek lakhelye ott fenn a mennyek,
vigyázó szemekkel nézzetek ránk,
s ne forduljon ellenetek a szánk.

Legyetek a világnak bátor, hős őrzői,
a hitetlen, vad, dühös vak gőg legyőzői.
S hogy könnyű legyen minden utódot nevelni,
tanítsátok meg az embereket szeretni.

Tanulni kell az élet értelmét.
A jóért lemondani rossz kényelmét,
megbecsülni a szép becsületet,
s tisztesen vinni mint feszületet.

A tisztességet mindennél többre tartani,
minden családot becsületben megtartani,
s hogy ne kelljen a kegyelmet eltemetni,
tanítsátok meg az embereket szeretni.

És tanulni kell az igaz létet,
őszintén elfogadni a tétet,
hogy ne legyen hazug szó csak igaz,
s megtalálja mindenki a vigaszt.

Hogy békés, szép öregséget megtudjunk érni,
és ne kelljen háborútól vagy rossztól félni,
s hogy könnyű legyen az utókort jól nevelni,
tanítsátok meg az embereket szeretni.

Tolnai Tamás 

VIDEÓ

 https://www.youtube.com/watch?v=rbv_uTVPoG0

Forrás ~ Internet

 

 Aranyosi Ervin ~ Légy a sorsod teremtője

Múltad szemetére sose építs várat!
Abból keserűség, harag, méreg árad.
Életed kormányát vedd saját kezedbe,
gondolataidat ápold, tegyed rendbe!

Mert, amit ma gondolsz, jövőd arra épül,
a szép gondolattól a holnapod szépül.
Amit régen hittél, azt hagyd ott a múltban,
lépj ki onnan bölcsként, tényekből tanultan!

Kerested az utad, s rossz irányba mentél?
Szép álmaid helyett, rosszat teremtettél?
Keress másik irányt, egy jobbat, egy szebbet,
adj egy méltóbb esélyt újra életednek!

Mert a gondolatok varázslatos dolgok,
s mindaz, ki uralja, elégedett, s boldog.
Pozitív gondolat, csupa szépet vonzó,
amely csodát teremt, mi számodra vonzó.

Ám a rossz gondolat, rombol, akadályoz,
csupa kellemetlent vonz oda magához.
Vizsgáld tehát felül, miken jár az eszed,
gyomláld ki elmédet, legjobb, ha ezt teszed.

Álmodozz a szépről, s ha hiszed meglátod,
álmokra, vágyakra épül szép világod.
Mindened meglehet, csak hinned kell benne,
csupán elképzelned, mintha már meglenne!

Légy tehát, a sorsod aktív teremtője,
azt ne mások írják, és ne rettegj tőle!
Gyomláld ki az elméd, gondolatok kertjét,
s irányítsd a jóra mától a figyelmét!

VIDEÓ

 https://www.youtube.com/watch?v=A1qVbEdBmpA

Forrás ~ Internet

 

 Aranyosi Ervin ~ Hiszek Istenemben

Hiszek az Istenben, úgy, ahogy a Napban,
még ha nem is látom minden pillanatban,
még ha nem is érzem meleg, tiszta fényét,
akkor is birtoklom éltető reményét!

Hiszek Istenemben, mint éltető esőben,
mert áldását szórja, s nem vár semmit tőlem.
Nincs is egyéb dolgom, mint szívemből adni,
szeretetét szórva, a világra hatni.

Hiszek az Istenben, mint tiszta levegőben,
lélegzetvételben, melyből kijut bőven,
s amely életben tart, s a tüdőmbe árad,
amit a jó Isten adni el nem fárad.

Hiszek a szavakban, lelkem erejében,
amit Isten adott, hogy világát éljem.
Enyém a teremtés, gondolat hatalma,
és enyém a tudás, s jelképe, az alma.

Hiszek Istenemben, enyém gazdagsága,
az élet fájának gyümölcstermő ága.
Csak az nem az enyém, miben hitem gátol,
mert azt megtagadja lelkem önmagától.

Mert Istenem megad mindent, amit kérek,
mit el merek hinni, vagy amit remélek,
s amit én úgy hiszek: - Jár, mert megérdemlem,
aminek a magja kicsírázik bennem.

Elérhetek bármit, miben hinni merek,
mire képes vagyok, úgy mint “Isten-gyerek”,
akit teremtője ezzel felruházott,
kit képességekkel gazdagon megáldott.

Hiszek az Istenben, magáért teremtett,
hogy a világában én teremtsek rendet,
s adott nekem hozzá végtelen sok társat,
hogy egy színes álmot majd valóra váltsak!

Hiszek Istenemben, a szeretet szavában,
szeretetet szórni, a dolgom a mában!
Hitet, reményt adni fénnyel a sötétben,
tenni, amit tudok, csendben, észrevétlen…

VIDEÓ

https://www.youtube.com/watch?v=D1lSkAR3H4k

Forrás ~ Internet

 

ÉDES KISFIAM

 

Itt vagy velem, mint egy új remény,
Az éjszakát felváltja a fény,
Csak egy perce élsz, nézlek boldogan,
Úgy vártam rád, édes kisfiam.

A régi vágy újra szárnyra kél,
Míg dalt susog kint az esti szél.
Minden bánatom eltűnt nyomtalan,
Mosolyogj rám, édes kisfiam.

Egy rózsakert hinti árnyait,
Nincs fontosabb, mint az álmaid,
Még egy szót se tudsz, mégis annyian
Hisznek neked, édes kisfiam.

Tudom, mindenütt így van ez a nagyvilágon,
ha egy kisgyerek megszületik.
Mert a kisgyerek egyszer felnő,
s talán sikerül neki,
hogy a könnyeket nevetéssé,
a gyűlöletet szeretetté,
az ellenségeket barátokká változtassa.

Ezt érzem én, ahogy nézek rád,
Más lesz a föld, más lesz a világ.
Sírnod sose kell, élsz majd gondtalan,
Boldog leszel, édes kisfiam.
Sírnod sose kell, élsz majd gondtalan,
Boldog leszel, édes kisfiam.

 

VIDEÓ

https://www.youtube.com/watch?v=JfhHQBxUjlc

 

Forrás ~ Internet

 VÁRNAI ZSENI ~ FIAM

Édesen alszol dajkáló ölemben,
harmatos arcú, drága magzatom,
körülragyog a napnak glóriája
s lágy pihegésed lesem, hallgatom.

Elnézlek hosszan, könnybeborult szemmel
és, ahogy nézlek, megnő a szívem,
érzem, a karom végtelenre tárul
s egész világ a keblemen pihen.

Egész világot táplál az én vérem,
ha kicsiny ajkad mellemre tapad,
lelkemmel egy világot csókolok,
ha téged, fiam, megcsókoltalak.

Hogyha enyhítem a te szenvedésed,
ha könnyeidet fölszáríthatom,
minden szenvedők bánatát enyhítem,
minden szenvedők sebeit gondozom.

Mi bennem örök, az mind benned lángol,
nem élek másként csak teáltalad,
ó, mindent odaadtam a világnak,
amikor, fiam, téged adtalak!

Olyan vagyok e boldog anyasággal,
mint föld, mikor virágok nyílnak rajta,
mikor szívének illatát és mézét
s gyümölcseit az embereknek adja.

Forrás ~ Internet

LÁNYOM SZÜLETÉSNAPJÁRA

Azt kívánom Neked, hogy legyen erőd akkor is szeretni, amikor úgy érzed csak Te adsz. Hogy legyen erőd akkor is mosolyogni, amikor úgy érzed a fogad törik bele. Hogy akkor is kitarts, amikor nincs kedved. Hogy ne zavarjon, ha nagyok a problémáid, hiszen erős vagy és elbírod őket, azért mert, ha erős vagy felemelhetsz embereket, ezáltal Te magad még jobban megerősödsz. 

 

Kívánom, hogy legyen erőd félretenni a büszkeséged, ha annak a Valakinek szüksége van rád. S kívánom, hogy legyen erőd megmondani Neki, mit érzel, mert tudom, hogy ez a legnehezebb, őszintén kimondani. 

 

Kívánok Neked Türelmet! Hogy meg tudj hallgatni másokat. S hogy meg tudj bocsátani annak, aki nem tud Neked. Hogy fáradtan is tudj szeretettel és megértően beszélni azzal, akinek szüksége van rá. Hogy tudj különbséget tenni, mikor kaptad azért az akadályt, hogy megküzdj vele és mikor azért, hogy kikerüld és más utat válassz. Hogy felismerd a mindennapok szépségét és ne tragédiák döbbentsenek rá. Hogy meglásd a szeretteid fontosságát és szükségességét az életedben. 

 

Kívánok Neked Bölcsességet, hogy ne akarj tökéletes lenni, csak törekedj a legjobbra. Hiszen soha nem leszünk tökéletesek, csak magunkat kínozzuk a gondolattal. Ellenben a legjobbra törekvés újabb és újabb sikereket, majd célokat eredményez, s ez maga a haladás. 

 

Kívánom még Neked, hogy a szürke hétköznapokban lásd a holnapok nagyságát, és a nagy célok építőkockáit. Végül kívánok egy apró mosolyt magunkon, hiszen ha mindezt meg tudnánk tenni, akkor már rég az Angyalok soraiba tartoznánk, és valaki olyanokra vigyáznánk, mint mi magunk.

 

 Kívánom Neked, hogy megtapasztald: a Teremtés attól válik tökéletessé, hogy ismertek a hibáink és számolnak a tökéletlenségünkkel. S nem utolsó sorban, kívánom, hogy azokkal tölthesd a napjaidat, akik szeretnek, és zárd a szívedbe ezt a Boldogságot! Talán így lehetsz elégedett és boldog.

 

Forrás ~ Internet

Reményik Sándor ~ Valaki értem imádkozott

Mikor a bűntől meggyötörten

A lelkem terheket hordozott

Egyszer csak könnyebb lett a lelkem

Valaki értem imádkozott.

Valaki értem imádkozott,

Talán apám, anyám régen?

Talán más is, aki szeret.

Jó barátom vagy testvérem?

Én nem tudom, de áldom Istent,

Ki nékem megváltást hozott,

És azt, aki értem csak

Egyszer is imádkozott.

 

VIDEÓ

https://www.youtube.com/watch?v=EgbV4B50Q0k

 

Forrás ~ Internet

Ady Endre - Az Úr érkezése

Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon
De háborus éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.

VIDEÓ

https://www.youtube.com/watch?v=NUTkA3w8N3M

Forrás ~ Internet

 

EMLÉKEZÜNK

Kiket szeretünk, mindenben ott vannak

- bármit teszünk és bármit nem teszünk -,

bennünk élnek, s míg élünk, meg nem halnak,

és tőlük teljes csak az életünk.

Móra Magda

Forrás ~ Internet

 

Aranyosi Ervin ~ Halottaknak napján

Halottaknak napján,

gondolkozz el, kérlek!

Mennyire fontosak

azok, akik élnek?

 

Milyen gyakran gondolsz

rájuk szeretettel?

Jelenthet-e annyit,

mint ki régen ment el?

Ilyenkor az ember

temetőbe jár ki,

Elmúlt szeretteit

véli megtalálni.

 

Közben annyin élnek

magányosan, távol,

kire nem jut idő,

kit a szív nem ápol.

 

Pedig a halottak

a szívünkben élnek.

A hétköznapokba

bőven beleférnek.

 

M'ért nincs az élőkért

ugyanilyen ünnep,

ami lángra gyújtja

apró mécsesünket.

Aki elment, jól van,

csak egy más világon,

s nem tud örvendezni

levágott virágon.

 

Földdé porladt testet

látogatsz a sírnál.

Élőkért tehetnél,

ahelyett, hogy sírnál!

 

Oly sok a magányos,

kinek nem jut semmi.

Ki örülni tudna,

ha tudnák szeretni.

 

Ám ezt meg se látod

- tudod - attól félek.

Megbékélni kéne,

s nem visz rá a lélek.

Vársz, amíg késő lesz,

mikor már nem bánthat,

akkor száll szívedre,

majd a gyász, a bánat.

 

S jön halottak napja,

s mész a temetőbe,

bocsánatot kérni,

s elbúcsúzni tőle...

 

Forrás ~ Internet